Egy kis magyarországi kiruccanás és a visszautazás után úgy gondoltuk, hogy most nem várunk két hetet a kizökkentő -időeltolódás beállító- utazással, és találomra kiválasztottunk egy helyet.
A hegyekben még nem jártunk - úgyhogy irány a középső hegyvidék, ahol Boun Ma Thoutról azt olvastuk, hogy a "kávé hazája". Álmosság és eső ellen igyál kávét, de jót! - tartja a régi mondás, ez nekünk most épp kapóra jött.
A repülőt túl drágának találtuk, buszra már nem volt jegy így sofőrt béreltünk és autóval indultunk útnak.
Nem volt ideális az helyzet, mert pénteken és szombaton végig esett az eső. Így az egyébként is használhatatlan utakon alig lehetett haladni, de ügyes volt a sofőrünk nem tört se tengely, se kerék, és teljes valóságában ismerkedhettünk a vidéki vietnámmal nem kevés órán keresztül.
Gellért fényképezett az úton és a környéken :) Íme:
